K.1
Házasság előtt állunk, mindkettőnknek jelentős vagyona van. Mi lesz közös vagyon, és mi marad különvagyonban a házasságkötés után?
*
Minden eddigi és jövőben szerzett vagyonunk közös lesz, mert a házasságkötéssel teljes házassági vagyonközösség keletkezik közöttünk.
Főszabály szerint minden vagyonunk, amelyet a házasságkötés után szerzünk, közös vagyon lesz, amit előtte szereztünk, az különvagyon.
Csak legalább 10 év megszakítás nélküli házasság után válik közössé a korábban szerzett vagyonunk, addig minden külön marad.
Csak akkor lesz közös a korábban szerzett vagyonuk, ha erről házassági vagyonjogi szerződést írunk.
K.2
Két éve vagyunk házasok. A feleségem örökölt tavaly egy lakást a nagynénjétől. Házastársi közös vagyonnak minősül-e a lakás, ha az már a házasságkötésünk után került a tulajdonába?
*
Természetesen igen, mert a törvény értelmében, ha nem készült házassági vagyonjogi szerződés köztünk, akkor az egyik fél által a házasság ideje alatt szerzett bármely vagyontárgy közösnek tekintendő.
Nem, mert a végrendelet, amelyben a lakást ráhagyták, még a házasságkötés előtt készült.
Nem, mert az egyik fél által örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy a házasság ideje alatt is különvagyonnak minősül.
Igen, ötven-ötven százalékban osztozunk rajta, de ennek csak akkor lesz jelentősége, ha elválunk.
K.3
Jól menő vállalkozásom van, amit még a házasságkötésünk előtt alapítottam, és a feleségem egyáltalán nem dolgozik benne. A cégből befolyó bevétel az én különvagyonomnak számít vagy közös vagyonnak?
*
Különvagyonnak számít, mert a cég még a házasságkötés előtt jött létre.
Nincs jelentősége annak, hogy mikor jött létre a cég, mert a házasságkötéssel az egész vállalkozás közössé válik.
A cég ugyan különvagyonnak számít, de a bevételek közösek, mert a házasság ideje alatt a különvagyonból származó haszon közös vagyonnak tekintendő.
Csak akkor tarthatna igényt rá a feleség, ha ezt vagyonjogi szerződésben rögzítették.
K.4
A férjem hitelt vett fel a nemrég indított vállalkozásához, de csődbe ment. Követelhetik-e rajtam is az adósság visszafizetését?
*
Igen, mert a házasság ideje alatt nemcsak a szerzett bevételek, hanem az adósságok is közös vagyonnak számítanak, hacsak nem készült házassági vagyonjogi szerződés a felek között.
Nem, hiszen csak olyan hitelt követelhetnek rajtam, amit én vettem fel.
Csak akkor, ha a hitelfelvételhez kifejezetten hozzájárultam, és kezességet vállaltam az adósság visszafizetésére.
Igen, követelhetik rajtam, mert a házassággal a vállalkozás automatikusan közös tulajdonná vált.
K.5
Mikor köthetünk házassági vagyonjogi szerződést?
*
A házasság megkötése előtt lehet megkötni, mert ekkor még nem keletkezett semmilyen közös vagyonunk.
Csak házasságkötés után köthető, ha már törvényesen is házastársak vagyunk.
Házassági vagyonjogi szerződés akár az esküvő előtt, a jegyesség idején, és később a házasságunk ideje alatt bármikor köthető és akár módosítható is.
Csak a házasságunk megszüntetése előtt érdemes megkötni, hogy tisztázzuk, kinek mi jár a vagyonunkból.
K.6
Ki készíthet érvényes a házassági vagyonjogi szerződést?
*
Elegendő, ha a házastársak maguk elkészítik, és két tanú előtt aláírják a szerződést.
Érvényes házassági vagyonjogi szerződést csak közjegyző vagy ügyvéd készíthet.
A házastársak maguk elkészíthetik, de a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell fordulni a szerződés érvényesítéséhez.
A vagyonjogi szerződést kizárólag közjegyző készítheti el.
K.7
Be kell-e jegyeztetni a szerződést, a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásába?
*
Nincs ilyen nyilvántartás, hiszen a vagyonjogi szerződés csak a házasokra tartozik.
Igen, mert csak akkor lesz érvényes a szerződés, ha a közhiteles nyilvántartásba be van jegyezve.
Nem kell, de célszerű, mert arra harmadik féllel, például egy bankkal szemben főszabály szerint csak akkor hivatkozhatunk, ha a szerződés megtalálható a nyilvántartásban.
Csak azoknak érdemes, akik félnek tőle, hogy másképp elveszne vagy megsemmisülne a szerződés.